Szerző: Kabany Csilla | máj 22, 2023 | Egyéb kategória, spirituális
A feladáshoz az önbizalomhiányon és a kifogásokon keresztül vezet az út. Egy nagymama meséje vissza tudja adni neked azt az erőt, amelyet a répa, tojás és a bab történetén keresztül illusztrál a számodra.
A nagymama története a répáról, tojásról és a babról:
„- Mama, feladom. Nem vagyok elég erős ahhoz, hogy tovább harcoljak. Minden rosszra fordul és ha végre sikerül egy problémát megoldanom, jön egy másik, ami tízszer rosszabb. Esküszöm, feladom.
Ekkor a nagymama rám nézett, letörölte a könnyeit az arcomról, majd bevitt a konyhába.
Három tálba vizet töltött, majd felrakta a tűzhelyre. Amikor elkezdtek forrni, mindegyikbe mást rakott. Az elsőbe sárgarépát, a másodikba tojást, a harmadikba pedig kávébabot tett. Húsz perc múlva a nagymama elzárta a gázt mindegyik edény alatt, majd egyenként kivette tányérra, ami megfőtt bennük.
– Mondd el, mit látsz? – kérdezte tőlem.
– Répát, tojást és kávét.
– Fogd meg a répát, törd össze a tojást, majd igyál egy korty kávét.
Nem nagyon értettem mire megy ki a játék, de belementem, mert tudni akartam.
– Látod, édesem, mindegyiket ugyanaz a csapás érte, mégis teljesen máshogy reagáltak. A répa erős, kemény és könyörtelen. Azonban miután a forró vízből kivettük lágy és gyenge lett.
A tojás először törékeny volt, hiszen csak egy vékony héj védi. A forró víz hatására viszont a belseje megkeményedett.
A kávé viszont teljesen máshogy reagált. Ahelyett, hogy megváltozott volna, ő változtatta meg a vizet.
– Te melyik vagy? – kérdezte. Amikor csapás ért, hogyan reagáltál?
Egy répa vagy, aki erősnek tűnik, de a fájdalom hatására meggyengül és elveszíti az erejét, vagy a tojás, ami alkalmazkodik, de idővel megváltozik, és megkeményedik belülről?
Itt egy kis ideig szünetet tartott. Látni akarta, hogy értem-e amit mond.
– A szellemiség bennünk egy folyadék, éppúgy, mint ezekben. Ha valami rossz történik, attól edzettebbek és rugalmatlanabbak leszünk. Kívülről ugyanúgy nézünk ki, de belül megkeseredünk és megkeményedünk.
– Olyan vagy, mint a kávébab? Amikor a víz felforrósodik, szabaddá teszi a kávét. Mindent eláraszt a csodálatos illat, és a víz íze is teljesen megváltozik. Kávé lesz belőle. Ha te olyan vagy, mint a kávé, a legrosszabb helyzetekben ahelyett, hogy feladnád, jobb és erősebb leszel és te magad változtatod meg a körülményeket magad körül.
Legyél kávé, édesem.
Mindig próbálj meg a kávé lenni!” (A történet írója ismeretlen)
Mindenkinek más-más az erőssége, és ezért fontos erősíteni a gyengeségeidet. Ekkor már nem másokra mutogatsz, nem sajnáltatod magad, hanem ha kell segítséget kérsz. Gyengeségeid erősítésében szívesen segítek neked, ha kéred, így utad során ahelyett, hogy elvesztenéd erőd és feladnád, felpezsdülnek az energiáid, felállsz a földről és immár lelkesen mész tovább utadon. Kifogások keresése helyett azokat a megoldásokat keresed és találod meg, ami még jobban megerősíti a lelked.
A KreatívSpirit lélekoldás során is használunk mesés elemeket, amelyek segítenek megerősíteni a lelked és ezen keresztül a kreatív megoldási ötletekhez téged elvezetnek.
Kívánom, hogy áldás kísérjen akkor is téged, amikor a nehézségek próbára tesznek téged.
Szerző: Kabany Csilla | jan 2, 2023 | spirituális
Néhány éve írtam az alábbi új évi verset. Azonban tudjuk jól, hogy az idő csak illúzió. Mi, akik folyamatosan tapasztaljuk, hogy milyen kihívásokkal teli, ugyanakkor csodás megtapasztalások várnak az önfejlesztés és spiritualitás útján, képesek vagyunk (megfelelő keretek közt) formálni sorsunkat. Élj te is teremtő képességeddel, és tapasztald meg, hogy te magad is képes vagy sorsodat átformálni. Ezt kívánom neked nemcsak az új évre, hanem egész életedre:
Boldog sorsok c. vers – szeretettel írta: Kabany Csilla
Hátrahagyod a múltat,
s a szíved most utat mutat.
Időtlen idők óta,
járod a saját utad.
Vándor vagy, s utadon társak kísérnek,
útitársak sorsod ösvényén,
valakik olykor bántanak,
s vannak akik szeretnek,
valamiben mind egyek:
az életedben téged tanítani jöttek,
fogadd el őket, mert áldások ők neked.
Igen, több társad is van,
s rajtad múlik meghallod-e szíved suttogását,
megérzed-e szíved kihez vonzódik.
Ellenállsz szíved mágneses, gyengéd vonzásának?
Vagy engeded, hogy a vonzásból boldogság legyen,
és életed irányítsa a szeretet, s szerelem?
Múlik az idő itt a Földi dimenzióban,
de az időtlenségben mindig Most van.
Nincs értelme halogatnod azt, amit nagyon szeretnél,
mert ideje van annak, amit most szíved szerint megteremtenél.
Gondolj úgy az újra,
mint varázslatos kalandra,
és életed hasonlítani fog egy csodás ajándékra.
Te döntöd el kivel osztod meg ezt az ajándékot,
és ha szíved a szeretet előtt őszintén kitárod,
megsokszorozod ezt a varázslatot.
S ha még nem tetted meg,
van egy javaslatom:
Kezdd úgy az új évet,
hogy kezedbe veszed életed,
és a boldogságra irányítod a figyelmed.
Figyelmed iránya immár a boldogságra fókuszál ma.
Dönts úgy, ezt a fókuszt megtartod minden napra.
Így a Boldog Új Évből,
Boldog Sorsok válnak,
boldogságot hozva az egész világnak.
Szerző: Kabany Csilla | máj 22, 2022 | spirituális
A Lelked Kertje című alkotás több apró versből áll, és a végén egy történetté áll majd össze. De -e verses gyűjtemény többre hivatott, s hogy mit ad még neked, azt idővel te is megérted, megérzed és megtapasztalod. S hogy milyen zene ihlette? Hamarosan azt is megtudod, de annyit elárulok, a zenének is köze van a kert szépségéhez.
Kitárul a világ c. vers a Lelked Kertje című sorozatból:
Kitárul a világ,
elhajlanak a fák.
Utat engednek
a gazos indák.
Látják a lelkemet a kerti növények,
támogatják utamat a kert állatai.
Utam kissé kanyarog,
s egy elágazáshoz érek.
Lelkem szava megsúgja,
szívem merre menne,
s én lelkem suttogását követem.
A kert dala elkísér utamon,
s találkozom vele az úton.
Azzal fut össze utunk,
akivel lelkileg összetartozunk.
Utunkon együtt haladunk,
s felfedezzük egymásban azt a világot,
amelyet most kibontakoztatunk.
Mint a virág szirmai,
úgy tárulnak fel életünk kockái.
Lelkünk kertjében immár ketten vagyunk,
felfedezzük kertünk minden zugát,
átjárjuk egymással
kertünk szépséges birodalmát.
A birodalmunkba csak a szívünket engedjük be,
s a kertkapun kívül
tovább őrizzük -e értékes kertből szedett esszenciát.
Lelkünk dala egybeforr,
s együtt táncolunk -e dalra,
így haladunk utunkon könnyedén táncolva
Szerző: Kabany Csilla | ápr 27, 2022 | spirituális
A Földanya, és az időjárás tükrözi az emberiség tudatossági szintjét. Hiszen a Föld is élő, lélegző létező. Ha a Földanyával jóban vagy, akkor még az időjárási elemek is téged segítenek. Ezt már számtalanszor tapasztalta jómagam klienseimmel és tanítványaimmal együtt.
Az alábbi verset annak fényében írtam, hogy tudatosuljon benned, ha a Földanyával együttműködsz, akkor nemcsak önmagadban, hanem a világodban is békét tudsz teremteni.
Viharban a békéért
Visszhangzik a táj,
miközben a szél beletúr hajamba,
s „Tarts ki!” – ezt suttogja hajnalban.
Sietnek a vízcseppek a vízesés nyomán,
s folyóvá dagadva áramlanak tovább.
Életet adnak a magyar nemzetnek,
és egyben döntenie kell az embereknek:
Kell-e nekik az, amit igazi életnek neveznek?
Elénk küldi a szellő kitartó szolgáját,
s e szolga bevezet a vihar előszobájába.
Nem kell soká várni,
mert a vihar itt van a nyakunkon,
de tudjuk hogy védjük meg magunkat,
s a tiszta szándékúakat.
Szólítjuk a szelek urát,
kérlek vidd el az emberek fölül azt a fekete felhőt.
Segíts, hogy szabadon kapjanak levegőt.
Köszönjük, hogy fuvallatoddal fellebbented
azt a rút fátylat,
amely némelyek elől eltakarta a saját valóságukat.
Szembesülni rossz nekik először,
de hamar kijózanodnak a döbbenetből.
Tudjuk, hogy a viharnak egyszer vége lesz,
s akkor már együtt maradunk,
s átölel téged is karunk.
Mert mi csak békében létezni akarunk.
S győzelmet csak együtt aratunk.
Szívünkkel kell kísérnünk minden lépésünket,
ezzel készítjük elő szellemi győzelmünket.
Mert nagyon szépen lehet békében élni,
de nem elég remélni,
a békét meg kell teremteni.
Szerző: Kabany Csilla | ápr 22, 2022 | spirituális
Ma van a Föld Napja, és ez alkalommal azt a mesét mondom el, amelyet megálmodtam. Álmomban is nagyon sok tanítást kaptam és kapok folyamatosan, de erről még később fogok írni. Most következzen részlet a meséből, amit megálmodtam:
Egy alkalommal manók vendége voltam álmomban. Először a borzas manók házában falatoztam, majd elkísértek az erdő széléig. Onnan már egyedül mentem a rétre.
A réten néhány színes manóval találkoztam.
Volt köztük néhány színes gyerek manó is. Azt tudni kell róluk, hogy amíg egy színes manó gyerek, addig még szivárvány színű ruhácskában van, viszont felnőtt korukra kialakul, ki, milyen színt képvisel.
Ennek megfelelően, ha pld. egyikük sárga manó, akkor neki a cipője, orra és a sapkája is sárga felnőtt korára.
Ahogy megpillantottam a réten a színes manókat, láttam, hogy jókedvűen tornáznak, de nagy szél fújt, ráadásul a fű is nagyra nőtt, alig látszottak ki a hatalmas fűszálak közül.
Segítek nekik – gondoltam álmomban. Így hát elkezdtem lelapogatni egy területet azért, hogy a tornázó színes manókat ne zavarják a szélben hajladozó hatalmas fűszálak. Alighogy nekifogtam a műveletnek, elém állt egy manó, és sértődötten csak ennyit mondott: – Nahát! Ez jellemző az emberekre! – és a többiekkel együtt sértődötten elvonultak.
Egy fiatal színes sárga manó viszont ottmaradt velem és így szólt:
– Látom, hogy jószándékú vagy, de tudatlan. Ti emberek elfelejtettétek, hogyan kell alkalmazkodni a természethez, de mi ezt napi szinten műveljük. Nézd csak! – mondta, és abban a pillanatban besétált a szél által ide-oda hajladozó fűszálak közé, kézen állt, és közben ügyesen és hajlékonyan hajladozott ő is, a szélben ringó fűszálakkal együtt.
– Vagyis minket nem zavar soha a természet, mert mi nemcsak alkalmazkodunk hozzá, és minden természeti jelenséghez, hanem játszani is tudunk vele. Méghozzá úgy, hogy közben senkit és semmit sem sértünk.
