Az alábbi lélekmagvas, lélekmelengető versben elgondolkodtató és felemelő sorokat is találsz:
Téli esték 1. rész
A téli esték csendjében,a Nap hamarabb köszön el.
A csillagok is melegnek látszanak,
amikor a Földön az Úr, a Fagy.
Téli estéken,kikapcsolod-e a bántó zajokat,
hogy a lélek csendjét jobban meghalld?
Eltávolodsz-e az üzletek tudatmódosító harsogásától? Vagy már megszoktad azokat?
Engedsz-e a rossz szokásaid hatalmának?
Saját hatalmaddal élve megváltoztatod-e azon szokásaidat, melyek már nem szolgálják a javadat?
Az infókhoz szokott és arra éhes tudatod infóéhségedben mindennel kiszolgálod?
Szolgálod-e a tudatod, vagy másoknak, válogatás nélkül kiszolgáltatod?
Téli esték csendjében,
felmelegíted-e a lelked, úgy, hogy látszik a leheleted?
Életet lehelsz-e a fagyos téli estéken a mindennapokba,
hogy ha majd jön a tavasz, örömmel fogadd őt, és ne fagyos tudattal, vacogva?
Teremtesz-e a lelkedben pici csendet, hogy meghalld a szívek szavát, akik halkan azt suttogják:
A szeretet mindig itt van,
még a téli, fagyos napokon is, amikor a felhők a Napot eltakarják,
ha némelyek a szeretetet nem akarják,
amikor elhitetik veled, hogy rövidebbek a napok, és azt sugallják a gonoszok,
hogy magányosan kell vacognod,
pont akkor lépnek hozzád közelebb mind azok, akik téged igazán szeretnek,
és még a távolból is szívükkel ölelnek.
Téli esték csendjében most már hallod a szív szavát,
a szerető szívek dobbanását.
Ezek a szívek egy ritmusra dobbannak
s összekapcsolódnak.
A szívek dobbanására a jég felolvad,
s a fagy uralma elillan,
a fagyos jég cseppfolyóssá válik,
és a vízcseppek már a vízben ringatóznak,
a szeretet hullámain tovább utaznak.
